Színház projekt, feszített költségvetéssel

Szentes Város Képviselő-testülete július 27-én rendkívüli ülésen döntött arról, hogy ismét, második körben pályázik a Tóth József Színházterem és egykori Vigadó megépítésére és idegenforgalmi hasznosítására.

Az önkormányzat az elmúlt év április 28. döntése alapján már beadta TOP támogatási kérelmét a színház újjáépítésére, 1.150 mrd. forint bekerülési költséggel, 100%-os támogatási igénnyel. Ez a pályázat nem lett eredményes, így átdolgozásra, és a mostani második fordulós beadásra nyílt meg a lehetőség, amelynek benyújtási határideje július vége.
Az eredeti elképzelés a színházterem több funkciós idegenforgalmi hasznosítására megmaradt annál is inkább, mert eredményes elbírálás esetén az 5 éves fenntartási idő alatt évente legalább 24.445 látogatót kell fogadnia a létesítménynek. Mivel a pályázható 1.1 milliárdos összeg a kb. 2200 m2 alapterületű színház és kiszolgáló helyiségei felújítását, valamint az erkélyek visszaállítását, a többfunkciós nézőtér és a zsinórpadlással ellátott színpadtér kiépítését nem fogja fedezni, az előterjesztés 100 millió forintos önrészt jelölt meg a 2018. évi költségvetés terhére. A városrendezési bizottság az előzetes tárgyalás alapján úgy határozott, hogy az önkormányzat jövő évi költségvetése ne legyen megterhelve ezzel a magas összeggel. A projekt az eredeti támogatási összegből valósuljon meg.

Szirbik Imre polgármester elmondta, hogy a Műemlékvédelmi Tervtanács a vázlatterveket megtekintette, az elképzelést üdvözölve tett javaslatokat. Szabó Zoltán Ferenc képviselő kiemelte, hogy Csongrád megye 60 településére leosztott pályázati forrásából ez a program 45%-ot tesz ki, méltánylandó gesztus ez a szomszédos településektől, s a lehetőséggel élnünk kell. Móra József képviselő felhívta a figyelmet az Európai Szecessziós Útvonal c. programra, amelyhez – Csongrád várossal összefogva – próbáljunk csatlakozni, a létesítmény majdani kihasználása, fenntartása érdekében. Antal Balázs Tibor képviselő hivatkozott arra, hogy az eredeti állapotában a színház befogadóképessége 300 fő volt, ezt vegyük most is alapul. Dömsödi Mihályné képviselő hozzátette: azzal, hogy amennyiben az önkormányzat jövőbeni anyagi forrásai lehetővé teszik, legalább a tervezett 440 főre, de inkább még többre legyen a nézőtér bővíthető. Indítványozta továbbá, hogy a gazdaságos fenntarthatóság érdekében készüljön el legalább tíz programból álló megvalósítható programcsomag.

A képviselő-testület a támogatási kérelem benyújtása mellett döntött azzal, hogy a várhatóan rendelkezésre álló 1.1 mrd. forintból valósítja meg a beruházást, kiegészítő önrészt nem irányoz elő a 2018 évi költségvetésben. Kezdetét veszi az az érdemi munka, amely alapján az elkészülő beruházás fenntarthatósága biztosítható lehet.

V. V.

Gyermekeink, és a mozgás…

Szentesen vagyok házi gyermekorvos, iskolaorvos, Makón én látom el a sportolókat a sportorvosi szakrendelésen. Uszodalátogatóként is látom a gyermekek ottani sporttevékenységét.

Ebben a minőségemben ellentétes tapasztalataim vannak: Azt tapasztalom, és statisztikák is ezt mutatják, hogy sokkal több az igazolt sportoló, akiknek nagy része komoly fizikai terhelésnek van kitéve, ami az egészséges fizikai fejlődésükhöz nagymértékben hozzájárul. Vidéken nem tapasztalom azt, hogy túl lennének terhelve a gyermekek: Azt, amit látunk a televízióban, hogy fiatal tornászok, úszók stb. nagyon nagy fizikai terhelésnek vannak kitéve, ami nem feltétlen egészséges, ez kis városokban nem jellemző, mert kevés csapat, sportoló van ilyen magas szinten. Inkább az ellenkezője fordul elő, elsősorban a labdarúgásban, hogy a vidéki csapatokban heti 2, nem túl nagy intenzitású edzés van, hétvégén pedig a meccs. Ez néha még az „egészségügyi mozgás” szintjét sem üti meg.

Sajnos, amit inkább iskolaorvosként tapasztalok, hogy ha egy iskolai osztály kb. 30 tagját vesszük figyelembe, abból nagyon kevesen sportolnak rendszeresen. (Ez legalább 3-szor 1-1.5 órás edzést jelent hetente!) Mindez annak ellenére feltűnő, hogy a Kiss Bálint Református Általános Iskolában, ahol iskolaorvos vagyok, az átlagnál jóval többen mozognak. Középiskolás korban sokkal rosszabb a helyzet, mert a tanulás, és egyéb okokból ebben az időszakban a korábban sportoló fiatalok is abbahagyják a rendszeres mozgást. Voltak felmérések, amelyek azt mutatták, hogy a gyermekek fizikai állapota a nyári szünet után rosszabb, mint a tanítási időszakban. Ez arra utal, hogy a gyermekek a szünetekben még annál is kevesebbet mozognak, mint iskolaidőben a tornaórákon.

Örvendetes törekvés a napi testnevelés óra beiktatása a tanrendbe, de kevés ehhez a tornaterem és a testnevelő tanár, s mivel más tanórák számát nem csökkentették, ez nagymértékben növeli a gyermekek, eddig is magas, tanórákkal történő túlterhelését. Szerintem nagyobb arányban mozognának rendszeresen a fiatalok, ha fejlesztenénk az iskolai sportolást. Itt nem élsportot várnák el a gyerekektől, de lehetne 3-4 edzésük, a cél az lenne, hogy a szomszéd iskola csapatát verjük meg valamilyen labdajátékban, vagy más sportágban. Ehhez olyan testnevelők kellenének, akiknek ezzel tudnának foglalkozni, nem csak társadalmi munkában, és ezt kellene nagyobb mértékben finanszírozni. Ez a befektetés hosszútávon az egészségügyi kiadásokat is csökkentené, hiszen jelenleg is azt tapasztaljuk, hogy alig látjuk betegrendelésen a rendszeresen sportoló gyermekeket. Erre az USA a jó példa, ott minden, akár egyetemi szinten is nagy hagyományai vannak az iskolai sportnak. Nálunk is megvolt ez 30-40 évvel ezelőtt, pl. az én általános iskolámnak is volt városi szinten eredményes kosárcsapata.

Dr. Németh Jenő
c. főorvos sportorvos
Fotó 2-3: Dömsödiné Teréz

A rovat a Pálmások Szövetsége megbízásából készült. LEGYEN A PÁLMA MINDENKIÉ! www.palmasok.hu

Elkelt a Villogó utcai piac területe

A Hungerit ZRt. kiemelt beruházása megvalósításához megvásárolta a Szentes Város Önkormányzata tulajdonában lévő 4705 hrsz-ú ingatlant, amely a Villogó utcai piac területe. Megvásárolta továbbá a szomszédos 4707 hrsz-ú szántó, valamint a 4703/2 hrsz. alatti területet is.

Szentes Város Önkormányzata az értékesítéshez azzal járult hozzá, hogy a 4705 hrsz-ú ingatlanból a piac további működtetéséhez megmaradjon a Sopron sori piaci parkoló 1536 m2 területe, továbbá a 4705 hrsz. ingatlanból 510 m2, valamint a vásártéren található szolgálati lakás és környéke 4923 m2 területtel. A 4709/2 hrsz. alatt közel 3000 m2 területen alakítanának ki a piachoz parkolóhelyeket. Ily módon a Villogó utcai piac tovább tudna üzemelni, azonban lényegesen kisebb, közel 7000 m2 területen. A Hungerit Zrt. által megvásárolt területrész közel 44.000 m2.
A képviselő-testület június 29. ülésén tárgyalta az előterjesztéseket. A határozati javaslat két pontot tartalmazott a piac kérdésében, azt, hogy a fenti paraméterek mellett működik tovább, vagy kimondja a képviselő-testület, hogy a Villogó utcai Állat-, Használtcikk és Kirakodóvásár piacot megszűnteti a tulajdon átruházás napjától.
A piac átépítése az üzemeltető Városellátó NKft. számára több mint 23 millió forintos költséget jelent, amelynek a tárgyalás időpontjában a konkrét fedezete nem volt ismert. Az előterjesztést tárgyaló Városfejlesztési bizottság június 26-án úgy határozott, hogy a piac átalakításával meg kellene várni a következő évet, hogy a munkákra az önkormányzat 2018 évi költségvetése adjon pénzügyi fedezetet.
Felmerült az a javaslat is, hogy a Villogó utcai piac a Rákóczi utcai piacon üzemeljen tovább, eltérő napokon, mint a zöldségpiac. Ez a gondolat azonban az ott kialakítandó vásárcsarnok terve miatt szakmailag hosszabb távra megvalósíthatatlan.
Őszre marad a végleges döntés kialakítása, abban azonban a képviselő-testület állást foglalt, hogy nem kívánja megszűntetni a Villogó utcai használtcikk piacot és kirakodóvásárt. Az állatvásár azonban a tulajdon átruházás után megszűnik.
A Pálmások Szövetsége képviseletében Dömsödi Mihályné tartotta magát az egyesület korábbi elképzeléséhez, miszerint a Villogó utcai piac területe lett volna a legalkalmasabb egy a 21. századi követelményeknek megfelelő vásárcsarnok kialakítására, ily módon az előterjesztés megszavazásától mind az ingatlanértékesítés, mind a piac átépítése vonatkozásában tartózkodott. V. V.

LEGYEN A PÁLMA MINDENKIÉ !

VÁROSUNKÉRT, VELÜNK FÜGGETLENEKKEL !

PÁLMÁSOK SZÖVETSÉGE

A tájékozatlanság bátorságával....?!

Van-e Szentes városának érdemi gazdaságfejlesztési programja?

Olvasom a tudósítást a Szentesi Élet július 07-i számában a Képviselő-testület júniusi ülése városi gazdaságfejlesztési programot tárgyaló napirendjéről. És nem csodálkozom egyes képviselők reagálásán a pálmások és az Iparkamara bíráló és egyben előre mutató javaslatokat tartalmazó véleményének fogadtatásán.

Ami a nem tetszést és az éles – támadó hangvételű – rendreutasítást kiváltotta az az volt, hogy a vélemény kimondta: „ a király meztelen”, azaz nincs városi gazdaságfejlesztési program. Legalábbis a testület elé került előterjesztés láttán. Ugyanis a korábban megszokott, magas színvonalú beszámoló helyett olyan általános, minden konkrétumot nélkülöző szöveg került a képviselők elé, amely egy-két megemlített szentesi cég nevének kihagyásával vagy átírásával bármely hazai településen alkalmas lett volna a napirend „kipipálására”. ( Erről bárki meggyőződhet, ha városunk honlapján vagy a Polgármesteri Hivatalban elolvassa az előterjesztést.

Azt, hogy Móra képviselő urat mi bőszítette fel a hat konkrétumot tartalmazó pálmás- iparkamarai határozati javaslat láttán, nem tudjuk. Talán az, hogy mint már annyiszor, igyekeztünk konkrétumokkal előre mozdítani egy, szerintünk Szentes léte és jövője szempontjából nagyon fontos ügyet. Most éppen a város gazdaságának ügyét. Ez úgy felbosszantotta, hogy már nem először utasította rendre Dömsödi Mihályné képviselő asszonyt, hogy ne bíráljon, a kamarának pedig azt üzente, hogy ne diktáljon, ne kérjen számon, hanem keresse a partnerséget. Antal Balázs Tibor ezzel egyetértve hozzátette, hogy a kamara át akarja hárítani a felelősséget az Önkormányzatra. A kamara nem diktál, nem kér számon, nem hárít át, csupán véleményt nyilvánít és javasol. A partnerséget pedig meglehetősen furcsán értelmezik egyes képviselők. Az ülésekre a kamara nem kap meghívást, ha mégis elmegyünk és szót kérünk, nem adnak. ( Többször megtörtént.).

Móra képviselő úr a tájékozatlanság bátorságával ostorozta az Iparkamarát, megkérdőjelezve tényleges működését, mondván, „semmi olyan mankót nem nyújt a kamara a tagdíjat fizető vállalkozásoknak, hogy milyen lehetőségek vannak, hova pályázzanak”.

A város, ha csak felét tenné a vállalkozásokért mint a kamara, akkor nem lett volna az általunk bírált beszámoló tények helyett üres általánosságokkal teli. Csak néhány kamarai tény a közvéleménynek és a képviselők tájékoztatására:

• 2016-ban az Iparkamara Szentes térségi elnöksége Szentesen 7 szakmai tájékoztatót
  tartott, összesen 277 résztvevővel és már 2017-ben is négyet. Köztük több, a pályázati
  lehetőségeket ismertetőt.


• az Önkormányzatnál éppen iparkamarai kezdeményezésünkre 2010-ben bevezetett
  gazdaságfejlesztési pályázati rendszerben 38 szentesi vállalkozás jutott összesen
  77,3 millió Ft visszatérítendő, kamatmentes támogatáshoz, melyből közel 150 millió Ft
  beruházást tudott megvalósítani. A város javára is. A siker ellenére 2015-ben az új
  összetételű képviselő-testület a rendszert megszüntette, az Iparkamara részéről hiába
  küzdöttünk érte. Az ígéret, hogy lesz helyette más, két éve várat magára.


• Az Iparkamara folytatta saját pályázati rendszerét és mindmáig 42 szentesi vállalkozót
  juttatott 75 millió Ft visszatérítendő, de kamatmentes támogatáshoz,


• csak 2016-ban a kamara szentesi irodája 67 szentesi vállalkozást segített 501,3 millió
  Ft Széchenyi Kártya hitelhez,


• a szentesi ügyfélszolgálati iroda 2016-ban 1229 ( napi öt ) esetben fogadott kamarai és
  nem kamarai tagokat és közreműködött az éppen aktuális ügyük-bajuk intézésében.
  Tényleg, minek is a kamara, és mit is csinál? Ha csak a helyi sajtót figyelemmel kísérnék a
  bírálók, már lenne fogalmuk róla.

Tisztelt Érintett Képviselők!
Igyekszünk partnerek lenni, a kamarai tagokért és nem kamarai tag vállalkozókért, vállalkozásokért, a városunk ügyeiért kiállni. Főként ha hagynak is, de ha nem akkor is.
Készséggel adunk információt arról mit teszünk, hogy ne legyenek téves ítéleteik. Ha mindezekhez formális lehetőségeket kapunk azt, pedig illően, az arányosság és a
viszonosság elvei szerint megköszönjük. Ezt a válaszcikket pedig azért írtuk, hogy hallgattassék meg a másik fél is az arányos és teljes tájékoztatás jegyében. Remélve, hogy megjelenhet!

Szentes, 2017. július 12.

Horváth István
a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Szentes Térségi elnöke,
a Pálmások Szövetsége elnöke

P Á L M Á S O K S Z Ö V E T S É G E